Utolsó iskolában töltött heteink egyik legkellemesebb hétfője volt, amikor a napot Tóth Ildikó tanárnő jóvoltából a győri Bécsi Kávéházban töltöttük.

Szívesen fogadtak minket - már a törzsvendégek érkezése előtt, reggel 8 órakor. Miután egy belső helyiségben mind helyet foglaltunk, köszöntött minket a 28 éve itt tevékenykedő, azóta tulajdonosnővé vált Bint Dóra.

Kissé meglepődve, de hálásan fogadtuk a meghívást egy finom, reggeli kávéra, és rövid várakozás során kíváncsian vizslattuk a helyiséget. Őszintén bevallom, sosem jártam itt korábban, mert úgy gondoltam, nem az én korosztályom tipikus kávézója. Ha lehetek őszinte, valójában sokáig azt sem tudtam, hogy hol van ez a hely pontosan. Mégiscsak egy belvárosi, eldugott kis udvaron található. Aztán ahogy ott ültem és ácsingózó szemekkel lestem a szebbnél szebb olasz capuccinokat, melange-okat és a forró csokikat (amiket még egyszer és utólag is nagyon köszönünk), örömmel konstatáltam, hogy akár még a magaménak is érezhetem a kissé elegánsnak titulált kávéházat.

Kifejezetten élveztem, nem csak saját szerzeményem ízét, de magát a látványt is. Már-már annyira „csinos" volt, ha lehet ilyet mondani egy tejkrémes olasz capuccinora, hogy sajnáltam belekortyolni. Bár nem bántam meg, hogy mégis így tettem. Ahogy végignéztem a többiek arcán, úgy láttam, nekik sincs okuk panaszra. Mert ami jó, az jó! Időközben sokat hallottunk a különböző kávékról, keverékekről, a babok útjáról (a cserjétől a csészéig) és a pörkölésről is. Számomra mindez roppant érdekfeszítő volt, és néhány kómás társammal ellentétben szinte önkívületi állapotba kerültem a sok információtól. Úgy láttam, hogy előadónk is élvezi mind a mesélést, mind a munkát, amit hosszú idő után ugyanolyan lelkesen végez.

Szép lassan, ahogy egyre több csésze és pohár állt üresen az asztalokon, befutottak a kávéház rendszeres és hű törzsvendégei, akik komótosan felemelték napilapjukat és lehuppantak szokásos asztalukhoz. Mi, diákok felálltunk, hogy távozzunk, ám feltehetőleg perceken belül már kávékedvelő nyugdíjasok, öltönyös úriemberek és szabadnapos családanyák ültek helyeinken.

Bella Dóra, Polgár Réka, Simon Edina; 12. i