Bergmann…ezt a nevet mindenki hallotta már néhányszor életében, hiszen a Bergmann név mára fogalommá vált…
Győr és Balatonfüred…ez az a két város, ahol a Bergmann család gyökeret vert, illetve ez az a két város, ahová Bergmann elvitte azt a kompromisszum nélküli látásmódot, amely az összes üzletüket jellemzi a mai napig. Egyáltalán nem csoda, hogy Győrben szakmai berkekben sem csupán a cukrászolimpiai bajnoknak kijáró tisztelettel adóznak Bergmann Ernő emlékének, hanem személyében egy olyan kor képviselőjére is emlékeznek, amelyben háttérbe szorult az anyagi haszonszerzés. Munkásságát áthatotta a szakma szeretete és tisztelete.

A Győri Krúdy Gyula Technikum oktatója Bognár Éva és tanulói tiszteletük jeléül az iskola falai között apró kiállítással idézik fel Bergmann Ernő és családja munkásságát. A szövegek és a képek mögött azonban felsejlik még valami: érdeklődés. Pontosan ugyanaz a maximalizmus, amellyel a cukrászmester fordult a keze alól kikerülő édes remekművek felé. Minőségi alapanyag, a receptből semmit ki nem hagyva vagy hozzá nem téve. A Krúdy diákjainak munkáján is ez az elhivatottság látszik, főleg ha benézünk egy-egy szakmai gyakorlatra. Pontosság, példaértékű szakmai alázat és szorgalom jellemzi a krúdys diákokat. Közülük kerülnek ki a jövő cukrászmesterei. Néhányan biztosan követni fogják azt az utat, amelyet Bergmann Ernő életével kijelölt a cukrászat számára. A városokban, falvakban talán elszaporodnak majd azok a cukrászdák, amelyek akár a ’30-as években is működhetnének, egy olyan aranykorban, ahol már megvannak a követendő hagyományok, de mindig nyitva áll a lehetőség a kalandozásra, az új felfedezésére. Pontosan, mint Győrben vagy Balatonfüreden, ahol a Bergmann cukrászdák a boldog békeidőket idézik, amikor az ajtón bármikor betoppanhatott mondjuk Rejtő Jenő, és kérhetett egy francia krémest. A sütemény mellett kávézgatva elolvashatta a friss újságot, majd szerény borravalót hagyva elköszönhetett.

Bergmann Ernő mind emberileg, mind szakmailag követendő példa lehet számunkra. Általa a világ gazdagodott. Rá emlékeztünk most a Krúdyban. A család is szeretett volna részt venni a kiállításon, ám a rendkívüli helyzet miatt most nem léphetnek be külsős személyek az iskolába, de köszönetet nyilvánítottak munkánkért és lélekben ők is velünk voltak.
